Csány jellege szerint vízmenti település a Szarvágy-patak bal partján, nagy területen szétterülĂľ, összetett típusú, egyes részein halmazos, de általában egy központi térre összefutó, utcás jelleggel, a lakótelkekhez kapcsolódó hatalmas kertekkel. A település magját az Alvég és a Felvég déli, a Szarvágy patakhoz közel esĂľ része alkotja. Az új telep az elsĂľ világháború után alakult ki. A XIX. század utolsó évtizedéig csak a földesúri telkeket kerítették be, a jobbágyoké szabadon állt.

 

 

Dinnyés ház 

A község lakóházainak uralkodó típusa a nyeregtetĂľs, vízvetĂľs, szarufás-gerendás ház, díszes faragású deszkaoromzattal. A XIX. században épült lakóházak közül a megye mĂťemlékjegyzéke három lakóházat említ: a Major u. 17. sz. lakóház 1841-ben épült; a XIX. sz. második felébĂľl maradt fenn a Major u. 29. számú, míg az 1850. évben épült a Tinódi u. 45. számú lakóház. A XIX. század elsĂľ felében keletkezett Szövetkezet u. 2. számú lakóháznak még az építĂľje is ismert Varga Pál építette.

 

 
 

 
A községnek már 1696-ban volt kĂľtemploma, melyet Szent György tiszteletére szenteltek. 1766-ban a templom omladozott, szĂťknek is bizonyult, így 1776-ban új templom építése levĂľit folyamatban. ÉpítĂľje egy gyöngyösi építĂľmester; aki a jászberényi templomot is építette, Ráb Károly. A templom befejezése áthúzódott a XIX. sz. elsĂľ felére. 1944-ben a németek felgyújtották; a régi templom helyén épült fel a jelenlegi templom.
 

 

 
A templom mögött áll Nepomuki Szent János szobra, mely a XVIII. század végén készült,  kétszáz éves mĂťemlék. A község parkjában nyert elhelyezést az elsĂľ világháborús emlékmĂť. A Kossuth utcában található a volt Szigeti-kastély, amely mĂťemlék jellegĂť. 

 

Világháborús EmlékmĂť