Az OrszággyĂťlés a közpénzek ésszerĂť felhasználása átláthatóságának és széles körĂť nyilvános ellenĂľrizhetĂľségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében - összhangban a közbeszerzések terén nemzetközi szerzĂľdéseinkkel és az Európai Közösség jogszabályaival – alkotta meg a közbeszerzési törvényt.

A közbeszerzési szabályrendszer a versenyelvĂť szabályai révén azt segíti elĂľ, hogy a közbeszerzési szerzĂľdéseket mindenfajta diszkrimináció nélkül a legjobb ajánlatot tevĂľ nyerje el: az, akinek ajánlata leginkább eleget tesz „a pénzért valódi értéket” (best value for money) elvének. A közbeszerzés a közpénzbĂľl megvalósított beszerzések racionális költségkihatását, a közpénzbĂľl beszerzett javak optimális minĂľségét, az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát és az esélyegyenlĂľségen alapuló verseny megvalósulását tudja elĂľsegíteni. A versenysemlegesség, az átláthatóság és az ellenĂľrizhetĂľség pedig csökkenti a korrupciót, és megakadályozza a közpénzekkel való visszaéléseket is.

A törvény három közbeszerzési értékhatárrendszert és ehhez kapcsolódó három - egymástól nem teljes mértékben eltérĂľ - eljárási rendet különböztet meg: az európai közösségi értékhatárokat elérĂľ vagy azt meghaladó értékĂť közbeszerzéseket, továbbá az ún. nemzeti értékhatárokat elérĂľ, de a közösségi értékhatárokat el nem érĂľ értékĂť közbeszerzéseket, és végül a nemzeti értékhatárok alatti értékĂť közbeszerzéseket (ún. egyszerĂť közbeszerzési eljárás). A különbözĂľ értékĂť közbeszerzéseket a törvény külön részei szabályozzák:
- az európai közösségi értékhatárokat elérĂľ vagy meghaladó értékĂť közbeszerzéseket a törvény második része (21-239. §),
- az ezek alatti, de egyben a nemzeti értékhatárokat elérĂľ vagy meghaladó értékĂť közbeszerzéseket a törvény harmadik része (240-291. §),
- a nemzeti értékhatárok alatti értékĂť közbeszerzéseket pedig a törvény negyedik része (292-302. §) szabályozza.